Sziasztok! Meghoztam az első részt! Remélem tetszik nektek, és olvassátok a továbbiakban! A fejlécet Homor Gabrielle készítette nekem! Köszönöm szépen neki! Valahogy kérlek jelezzetek vissza, hogy elolvastátok, és hogy hogy tetszett! Na, de nem húzom az időt, olvassatok! :D
6.00
Reggel telefonom csörgésére keltem fel. Rájöttem, hogy hétfő van, és suliba kell mennem. Nyolcra kell beérnem így van még két órám elkészülni. Megdörzsöltem a szemem, mert alig bírtam kinyitni. Rendbe tettem az ágyamat, és felöltöztem. Egy rövid ujjú pólót vettem fel egy kockás szintúgy rövid ujjú inggel, és egy fekete csőnadrággal.Kiegészítőt nem vettem fel, mert nem nagyon bírom őket.Ezekhez egy fehér tornacipő társult. Gyorsan bepakoltam a táskámba és lementem. Egy emelet házban lakom, ami nem olyan nagy. A földszintem egy nappali, egy konyha és egy fürdőszoba van. Az emeleten két szoba van. Egy az enyém, és egy a nagyszüleimé.
- Jó reggelt! - szaladtam le a lépcsőn. Nagyi a konyhában szorgoskodott, papi pedig tévét nézett.
- Jó reggelt neked is! Hogy aludtál? - kíváncsiskodott nagymama
- Köszi jól! És te? - ültem le a pult előtti székre.
- Én is, köszönöm! - biccentett - Készítettem neked szendvicset! Egyet reggelire és egyet az iskolába.
- Köszi nagyi! - odaszaladtam hozzá és szorosan megöleltem
- Szívesen!
Elvettem az egyik szendvicset, öntöttem narancslevet, és leültem megenni. A másikat becsomagoltam és betettem a táskámba. Tettem mellé egy félliteres ásványvizet, és leültem papi mellé tévézni. Nagyjából minden hétköznap reggel így szokott eltelni. Negyed nyolckor elbúcsúztam nagyszüleimtől és kimentem. Pont akkor lépett ki az ajtón a házunkkal szemben Dorothy. Odaszaladtam hozzá és üdvözöltem.
- Szia Dorothy! Hogy vagy? - öleltem meg
- Szia Viv! Jól köszi, te?
- Én is!
- Tudod mit álmodtam? - kérdezte kikerekedő szemekkel
- Hát nem én álmodtam! - nevettem el magam
- Igaz. Na, mindegy! Szóval. Már régóta együtt voltam Michaellel, és az egyik randinkon megkérte a kezem! - mondta, miközben fülig érő szájjal ugrándozott
- Wáow! Ez aztán az álom!
- Ugye? És te? Álmodtál valamit?
- Nem! - húztam el a szám
- Majd legközelebb! - kacsintott
Abban a pillanatban megérkezett a sulibusz.
- Na gyere! - megfogtam a kezét és felráncigáltam a buszra. Mi mindig leghátulra szoktunk ülni. Mikor mentünk hátra, megpillantottuk a 5SOS-t (Ja egyébként itt még nem híresek, csak megalapították a bandát, és zenélgetnek, de nem HÍRESEK!). A helyünkön ültek
- Hali! - köszöntek kórusban
- Hali! - köszöntem vissza
- Hé! Itt mi szoktunk ülni! - mondta Dorothy megjátszva a sértődöttet
- Tudjuk! - szólalt meg Mikey a vigyorgása közepette
Othy vágott egy értelmetlen fejet, amin mindenki elkezdett nevetni.
- Idejöttök? - állt volna fel Ash
- Nem! Maradjatok csak! - legyintettem és leültünk az előttük lévő kettes üléshez. Negyed órán belül ott is voltunk a suliban. Leszálltunk. Még volt fél óra csengetésig, ezért leültünk az iskola előtti padok egyikére. Dorothy a legvégébe, én mellé, mellém Luke, és mellé pedig Calum. Ashton és Mikey előttünk álltak. Beszélgettünk kicsit, így hamar eltelt a fél óra és sajnos becsengettek. Első órám matek volt, aminek hamar vége lett. Aztán jött a tesi. Ezen az órán a kemény bemelegítés után, a fiúk rávették a tanárt, hogy focizzunk. Dorohy nem tornázott, mert vitt a tanárnak felmentést, hogy a körme miatt nem tud tesizni. Ja, igen! Dorothy körme... Hát az úgy történt, hogy mikor segített az apukájának téglát pakolni, ráejtette a lábára, és beszakadt a körme. Szóval csapatot osztottunk számozással. Én voltam a csapatkapitány, meg Emily, egy osztálytársam. Teljesen véletlenül pont Ashton, Calum, Luke és Mikey került mellém, plusz még Ellie. Emilyvel három fiú és két lány volt. Elkezdődött a meccs. Az állás 2:0 volt a javunkra. Én kapus voltam, mint mindig.Egyszer kicsit elbambultam, és mire észbe kaptam, csak a közeledő labdát láttam. Megijedtem és leblokkoltam. hirtelen egy nagy ütést éreztem a hasamban, amitől hátra is estem. Kicsit a fejemet is bevertem. Ott szétterülve feküdtem a kapu előtt, mikor Luke odaszaladt mellém, és utána szinte mindenki körém gyűlt, kivéve azt, aki a labdát rúgta és még a két haverját.
- Jól vagy Vivian? - kérdezte Luke
- Ja! Azt hiszem. - mondtam kicsit kábultan - Csak kicsit fáj a hasam! - mosolyodtam el
Luke segített felállni, és leültem a padra. Odaszaladt mellém Dorothy és megkérdezte, hogy minden rendben van-e? Igennel válaszoltam.
- Figyelhetnél jobban is! Lány van a kapuban nem egy fiú! - esett neki annak a fiúnak Luke, aki eltalált. Akit egyébként Joshnak hívnak
- Nem lett semmi baja! Fogadjunk csak színleli! - nézett rám gúnyosan
- Majd adok én neked színlelést! - mondta Luke ökölbe szorított kézzel
- Luke, ne! - kiáltottam rá
- Mi ez a nagy ordibálás gyerekek? - jött be a tanár. Mert amúgy ő kint beszélgetett az igazgatóval.
Szerencsénk volt, mert abban a pillanatban csengettek ki. Reméltem, hogy nem esik neki Luke Joshnak az öltözőben. De azért nagyon aranyos volt Luke-tól, hogy verekedett volna miattam. Talán érez valamit irántam? Á, biztos, hogy nem! Gondolatmenetemet Dorothy zavarta meg.
- Biztos, hogy jól vagy? - kérdezte aggodalmasan
- Igen, biztos!
- Akkor jó! - könnyebbült meg
Tesi után gitáróra következett. A folyosón járkáltam, mikor megpillantottam Luke-ot.Nagyon el volt gondolkodva.
- Luke! - szaladtam mellé
- Tessék? - mondta értetlen fejjel
- Hát...izé...Csak szeretném megköszönni!
- Ugyan mit? - kérdezte mosolyogva
- Azt, hogy megvédtél! - pirosodtam el
Bólintott egyet. Láttam rajta, hogy kicsit zavarban van.
- Fáj még? - kérdezte
- Egy kicsit!
- Ha hazamész tegyél rá valami hideget! - közölte
- Oké! Köszi! - nevettem
- Nincs mit! - kacsintott
Bementünk a terembe, mivel becsengettek. Az óra utolsó öt percében mindenki kapott maga mellé egy párt. Én Calummel voltam. Dorothy örömére ő Mikeyval volt, Luke pedig Ashtont kapta. Még volt három órám, az sehogy sem akart eltelni.Lehet azért, mert már nagyon vártam, hogy megtanuljunk Calummrl egy gitárleckét. Megebédeltem Dorothyval és hazamentünk. Magamhoz vettem a gitáromat és a kottáimat és átmentem Calumhöz. Csengettem.
- Szia Cal! - nyitott ajtót
- Szia Viv! Gyere be!
- Köszi! - mosolyogtam és beléptem az ajtón
Calum az édesanyjával és édesapjával él együtt, és Malival, a tesójával. Most éppen senki nem volt otthon, de ahogy beljebb léptem megpillantottam Luke-ot.
- Szia Luke! - köszöntem meglepetten
- Szia Vivian! - mosolygott miközben épp leült a kanapéra
- Foglalj helyet! - mutatott az ülőalkalmatosság felé Calum
Kérésének eleget tettem. Kivettem a tokból a gitárt és letettem a kottákat a garnitúra előtti asztalra.
- Na akkor melyik dalt válasszuk? - kérdeztem
- Én egy saját, mármint 5SOS dalra gondoltam. Persze, csak ha nem gond!
- Nem, dehogy!
- Akkor jó! Én az Amnesiára gondoltam. Luke segítesz?
- Aha! Elkérhetem? - mutatott a gitáromra
Nem válaszoltam semmit, csak mosolyogva átnyújtottam a gitárt. Calum elővette a kottáját, felhangolták a gitárt, és elkezdték énekelni a dalt. Nagyon jó volt hallgatni őket! Mivel már többször hallottam ezt a dalt nem volt nehéz megjegyezni a szöveget. Inkább a gitározással volt baj. A közepénél szinte mindig meg kellett állnunk, mert mindig elrontottam. Az ujjrend sehogy sem állt a kezemre.
- Várj csak! Segítek! - kiáltott fel Luke. Odaült a hátam mögé, és szinte hátulról ölelt. Jobb kezével megfogta az enyémet, és mutatott egy technikát vagy mit, amivel sokkal könnyebb volt eljátszani.
- Ohh...Kösz Luke!
- Nem Akarom rabolni az időtöket, úgyhogy léptem.
- Nem rabolod! - szólalt meg Calum
- Mindegy, úgy is mennem kell! Sziasztok!- alig hogy elköszönt, el is tűnt
- Szia! - mondtuk Calummel egyszerre
Még vagy háromszor elpróbáltuk, és nem is volt annyira gyalázatos. Elpakoltunk, és egy ötlettel álltam elő.
- Calum! Ráérsz?
- Igen, miért?
- Nem volt elég a mai nap? - nevetett
- Nem! - jelentettem ki határozottan
- Hát jó...legyen!
- Van labdád?
- Aha!
Elővette a focilabdát, és elkezdtünk játszani. Először passzolgattunk, majd cselezgettünk aztán pedig kapura rúgott nekem. Már másfél órája játszhattunk, mikor rúgtam neki vissza a labdát, ami félrement. A lábát nyújtotta utána, amikor...
Remélem tetszett! Még nem tudom mikor hozom a kövi részt, de ha tudom, akkor szólok! :)
