Nem rész :c

Sziasztook! :)
Most nem résszel jelentkezem egyelőre, de hamarosan az is felkerül!
Szóval, azért írok most, mert csak most vettem észre, hogy átléptük a 3000 oldalmegjelenítést! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek!
A másik pedig az, hogy írtam az IM-nek, hogy nagy megtiszteltetés lenne, ha beraknák a blogomat az újságba. Bíztam benne, de volt bennem egy kis félelem is, mert mostanában nem láttam benne blogokat, és nem voltam benne biztos, hogy beteszik az enyémet. De nagyon nagy szerencsémre így lett, és ennek nagyon örülök! (A suliban akkora fangirlinget kaptam, hogy az osztálytársam azóta teljesen hülyének néz. xd)  Remélem ezzel kaptam pár új olvasót! Őket sok szeretettel köszöntöm! ♥
Bízom benne, hogy nem okozok senkinek sem csalódást! :)
Xoxo

Chapter four

A hétköznapok ugyanúgy teltek, mint a hét elején: suli, tanulás, és Cal meglátogatása. Kicsit furdal még, hogy Calum kórházban van, de majd meggyógyul és jobb lesz a keze, mint új korában! Na jó, ez kicsit gyerekes, de mindegy!
Nagy nehezen szert tettem 2 Green Day koncertjegyre remélve, hogy majd Dorothy - annak ellenére, hogy nem nagyon bírja őket - eljön velem. Egyedül azért mégsem fogok koncertekre járni! De sajnos barátnőmnek közbe jött valami. Mégpedig az anyukája a koncert időpontjára  szervezte a családlátogatás, amin Othynak feltétlenül részt kell vennie . Tehát vele nem fogok tudni elmenni. Találnom kéne valakit! De kit? Mintha úgy emlékeztem volna, hogy vagy Luke vagy Ashton nagy Green Day-fan. Ashre tippeltem, ezért átöltöztem a pizsamámból, megcsináltam a hajam, és elindultam Ahtonhoz. Gyalog mentem, de egy negyed óra alatt ott voltam. Mikor odaértem bekopogtam, és Ashton anyukája nyitott ajtót.
- Jó napot! - üdvözöltem
- Szia Vivian! Mi járatban? - mosolygott
- Ashtont keresem. Itthon van?
- Igen! A szobájában van! Menj csak fel nyugodtan!
- Rendben, köszönöm.
Ashtonéknak elég nagy házuk van. Felmentem a szobájába és mikor kopogni akartam, furcsa hangokat hallottam az ajtó mögül. Nem tudtam mi lehetett az. Összeszedtem magam és bekopogtam.
- Ki az? - kiáltott Ash
- Én vagyok az, Vivian!
Kinyitotta az ajtót, és kidugta a fejét az ajtón. Ha jól láttam nincs rajta póló...Talán tényleg rosszkor jöttem.
- Szia! Bocsi, nem szeretnék zavarni, csak azt az szeretném megkérdezni, hogy...hogy szereted a Green Dayt? - böktem ki
- Ömm...nem igazán! Vagyis igen, de Luke sokkal jobban mint én. Miért?
- Csak mert van két jegyem a koncertre, és nem tudtam pontosan, hogy te vagy Luke szereted-e jobban.
- Értem. Hát Luke szereti. - vigyorgott
- Akkor jó. Akkor nem zavarok tovább.  Szia!
- Szia!
Megfordultam és lementem a lépcsőn. Anne-t már nem találtam, ezért tőle nem köszöntem el. Kicsit ciki, hogy "házról-házra" járkálok, hogy valaki eljöjjön velem a koncertre, de egyedül nem megyek, az tuti. Útban Luke felé azon gondolkodtam, hogy mennyire kínos volt ott állni Ashton előtt, miközben rajta egy textil sincs. Meg hogy megzavartam amint valakivel...éppen...értitek. És az a valaki nagy bizonyossággal Ellie. A nagy gondolkozásban észre sem vettem, hogy már elhagytam Luke házát. Megfordultam és visszasétáltam a házhoz. Kopogtam.
- Szia Vivian! Hát te? - csodálkozott
- Szia! Talán nem örülsz nekem? -  tettem csípőre a kezem
- Dehogynem! - mosolygott - Gyere be!
- Köszi!
Beléptem az ajtón és leültem a nappaliba. Luke elkezdett nevetni.
 - Mi olyan vicces? - kérdeztem
- Semmi csak...eszembe jutott mit mondott Ashton. - vigyorgott tovább
- És mit mondott?
- Hát azt, hogy ott volt nála Ellie, és éppen...szóval érted...és akkor jöttél te, és hát vörös fejjel álltál ott. Meg azt is mondta, hogy ha van nálam valaki, akkor küldjem el, mert jössz, és hogy ne érezd magad kényelmetlenül, ha esetleg itt is van valaki.  - a végét már komolyabban mondta
- És te ezen röhögsz? - kérdeztem halvány mosollyal
- Mert?
Oldalba löktem.
- Mert ez tök ciki volt!
- De szerencsére nálam nem volt senki, ezért nem kellett kellemetlenül érezned magad!
- Hogy ez az Ashton milyen segítőkész!  - nevettem
Luke ugyanígy tett.
- Na de azért jöttem, mert Ash mondta, hogy szereted a Green Dayt, nekem pedig van egy fölös jegyem...és mivel Dorothy nem tud velem eljönni, arra gondoltam...hogy akár mehetnénk ketten - mondtam a földet pásztázva
- Nem mondod komolyan?
- Mit?
- Szereted a Green Dayt?
- Aha.
- Tök jó! Szívesen elmegyek!
- Király! - mosolyogtam
- Hát...ma este.
- Jaj, tényleg! Jegyeket akartam szerezni, de nem jött össze, ezért totál elfelejtettem.
- De most el tudsz jönni!
- Köszi! Jó lesz, ha eléd megyek, és együtt megyünk?
- Persze!
- És hánytól is lesz?
- 7-től.
- Akkor félre ott vagyok, oké?
- Rendeben!
- Köszi még egyszer!
- Te is segítettél nekem. Most rajtam a sor! Na de mennem kell! Szia!
- Szia!
Hazamentem és megpróbáltam valamivel lekötni magam, de annyira izgatott voltam a koncert miatt, hogy nem tudtam semmivel sem lekötni magam. Végül úgy döntöttem, hogy rajzolok egy kicsit. Épp befejeztem, mikor kopogott valaki.
- Tessék!
- Kész az ebéd, kicsim! - nyitott be nagyi
- Oké, mindjárt megyek!
- Rendben! - azzal elment
Elpakoltam az asztalomról és lementem. Megmostam a kezem, és segítettem megteríteni. Megebédeltünk. Aztán elmosogattam. Mint mindig, papival szombatonként meccseket nézünk. Ez most sem volt máshogy. Délután 3 óráig néztük a meccseket. Ez után felmentem a szobámba, s elkezdtem zenét hallgatni. Ránéztem az órára : 17.45. Úgy döntöttem, hogy elkezdek készülődni. Felvettem egy csőnadrágot és egy Green Day-es pólót. Elvégre koncertre megyek!

A pólóm 

A hajamat lófarokba kötöttem. Fogat mostam és feltettem egy kis sminket. Nem sokat, csak szempilla spirált, alapozót és egy kicsi szájfényt. Fogalmam sincs, miért készültem el ilyen gyorsan. Pedig nem szoktam sokáig készülődni. Unatkoztam. A tévében nem ment semmi érdekes film, Megpillantottam a gitáromat. Gondoltam eljátszok pár számot, míg várom Luke-ot. Annyira beleéltem magamat, hogy a tervezett 1-2 dalnál többet is eljátszottam. Épp tettem vissza a gitárt a tokjába mikor megfordultam és megpillantottam Luke-ot. A falnak támaszkodott és mosolygott. 

- Úristen Luke! - kaptam a mellkasomra - Te mióta állsz itt? 

- Csak mióta elkezdted! - mondta és mosolya nem szűnt meg

- Komolyan? 

- Nem. Most jöttem. - tette zsebre a kezét - Mehetünk? 

- Igen. - A zsebembe csúsztattam a telefonomat és a jegyeket. Lementünk a lépcsőn. Elköszöntem nagyszüleimtől és elindultunk. 

- Ugye nem baj, hogy nem kocsival jöttem? A bátyámnak kellett és...

- Semmi baj! Jobb szeretek sétálni. - mosolyogtam

- Oké! - tett ugyanígy ő is 

Szótlanul sétáltunk a koncert helyszíne felé. Beváltottuk a jegyeket és bementünk a helyszínre.  Nagyon sokan álltak előttünk, de mögöttünk még többen. Szerencsénkre mi középtájt élvezzhettük a koncertet. Láttam Luke-on hogy feszült. 

- Mi a baj? - kérdeztem rá

- Semmi, csak... te látsz itt fiút? 

Körbenéztem. Igazán nem értettem Luke-ot. Én rajta kívül nem is egy fiút láttam.

- Luke! Nézz már körbe! - mosolyogtam 

- Tényleg! Bocsi, csak hirtelen nem vettem észre őket! - dörzsölgette a tarkóját

Elkezdődött a koncert...

Köszönöm

Sziasztok!
Remélem észrevettétek, hogy a blog egy teljes design átalakításon ment keresztül. Ez a csodaszép design Keyla Cook munkája! Nagyon szépen köszönöm neki!! :) ♥

Chapter three

Hi or Hey!

Megjött a 3-ik rész. Sajnálom, hogy ilyen későn, de sok a tanulnivalóm és nem tudok ideszakadni megírni a részeket! De most itt az őszi szünet és most van rá időm. :3 Ha tetszett a rész, most már pipálni is tudtok, nem csak megjegyzést írni, ezért kérlek titeket, jelezzetek vissza valahogy, hogy nektek hogy tetszett.

Jó olvasást! xx

Reggel alig bírtam felkelni. Még vagy tíz percet ráhúztam, ezért 6.10-kor csámborogtam át a fürdőszobába. Megnyitottam a csapot. Míg vártam, hogy a hideg helyett meleg víz folyjon, addig előkészítettem a ruhámat és leöltöztem. Beálltam a kabinba és megfürödtem. Nagyon jól esett egy kis zuhany. Miután végeztem, elzártam a csapot és megtörölköztem. Felvettem az előkészített ruhát. Megfésülködtem, s aztán befontam a hajam lazán oldalra. Egy nagyon minimális sminket kentem fel magamra, ami egy szempillaspirálból és egy kis pirosítóból állt, ugyanis nem szeretem a sok sminket. Mások jól érzik magukat ha sok smink van rajtuk, de én nem.
Bepakoltam a tatyómba és lementem a konyhába. Összedobtam egy szendvicset és kivettem a hűtőből egy ásványvizet. Beletettem a táskámba. Írtam egy üzenetet mamiéknak és letettem a konyhaasztalra.
" Bocsi, hogy tegnap későn jöttem haza!
       Elmentem suliba! Majd jövök!
       U.I.: Calum köszöni a sütit! :)
       Szép napot!  Vivian "

Magamhoz vettem a tegnap a kis asztalon hagyott gitáromat és a kottákat, s elindultam. Mivel hamar végeztem, és a busz csak később jött volna, ezért becsengettem Dorothyhoz és együtt indultunk gyalog a suliba.
- Calum eltörte tegnap a kezét! - szaladt ki belőlem
- Mi?! - megtorpant. Kis idő múlva újra el tudott indulni. - Ezt én miért csak most tudom?
- Sajnálom, hogy nem mondtam e, csak...
De nem hagyta, hogy befejezzem.
- Semmi gond! Értem én! De mi mond el, mi történt!
- Épp azt tenném, ha nem szóltál volna közbe! - vigyorogtam
Elmeséltem neki mindent töviről-hegyire. Még azt is, amit Luke-kal műveltem. Mármint, hogy ráhajtottam a fejemet a vállára, és úgy aludtam. Meglepődött. Mindenképp velünk akart jönni a kórházba és ez teljesen érthető is volt.
Megérkeztünk a suliba. Mikey és Luke a megszokott helyükön ültek.
- Sziasztok! Ashton hol van? - támadta le őket Othy a kottát bújó fiatalembereket.
Luke Ashton irányába bökött egy sokatmondó mosoly kíséretében. Mikor megpillantottam őket, azt hittem tátva marad a szám. Ashton  Ellie-vel csókolózott. A csókolózás része még nem is lett volna furcsa, ha nem Ellie-vel csinálja: Pár napja még azt mondta, hogy egy lánnyal se járna ebből az iskolából, meg hogy nem tetszik neki El. Most meg csókolózik vele!
- De nem azt mondta, hogy nem tetszik neki Ellie? -kérdeztem
- Ugyan! Mindig is tetszett neki! Nektek nem esett le? - vigyorgott Mikey
- Hát nem! - mondtam totál vörös fejjel
Még beszélgetett egy kicsit Ellie és Ash, aztán elköszöntek egymástól, majd Ashton csatlakozott hozzánk. Mi pedig úgy tettünk, mint ha nem láttunk volna semmit.
- Ne csináljatok úgy, mintha nem láttatok volna semmit!  - mosolygott Ashton
- Neked is szia! - tett ugyanígy Dorothy
- Na, mi a helyzet a csajjal? - érdeklődött Mikey
- Semmi különös.
- Akkor nem firtatom, mert látom nem akarod elmondani a lányok előtt, nehogy féltékenyek legyenek! - kacagott magán Mikey
Mi is elröhögtük magunkat Dorothyval.
- Ki visz majd be minket Calumhöz? kérdezte Ash
- Majd én! - mondta Luke
- És mikor? - szólalt meg Dorothy
- Suli után.
- Ja, oké!
Egy pár percig szótlanul ültünk, mikor eszembe jutott, hogy én még mindig megakadok a gitározásnál.
- Ömm...Luke! Segítenél eljátszani azt a dalt?
- Jajj, tényleg! Persze!
Átültünk egy másik padra, hogy nyugodtan tudjunk gitározni.
- Ti Ashtonnal már tudjátok?
- Mikor Calumtől leléptem akkor átjött és megtanultuk.
- Ja, értem!
Luke újra megmutatta nekem az ujjrend cserét, és már kivételesen meg is jegyeztem. Először együtt játszottuk el, majd én egyedül kétszer, a biztonság kedvéért.
- Köszi szépen!
- Semmiség!
- Neked lehet, de ha nem mutatod meg ezt, akkor egy jó nagyot bőgnék ott mindenki előtt.
- De most már nem fogsz!
- Remélem is! - sóhajtottam
Sajnos becsengettek. Az első óra gitár volt. Bíztam abban, hogy Calum nélkül is el tudom játszani. Az óra kezdete előtt szóltam a tanárnak - aki mellesleg kicsit szigorú - hogy Calumnek balesete volt. A tanár megértő volt, és próbálta szépen közölni, hogy a dalt azonban Cal nélkül is el kell játszanom. Mit ne mondja, számítottam rá. Calum megkért, hogy vegyük fel videóra, ahogyan gitározok és énekelek, de ezen az órán a tanár kiszúrja, ha telefon vagy más egyéb videófelvételre alkalmas tárgy van nálunk. Egyszer az egyik gyerek megnézte a időt - de tényleg csak azt - és majdnem kirúgták. Persze, ha zenéről van szó, ez a tanár nagyon kedves tud lenni. Na de elkezdődött az óra. Névsor szerint mentünk, és mivel az osztály népsűrűsége nem haladja meg a 20 főt, ezért hamar sorra kerültem. Dorothy és Michael nagyon aranyosak voltak együtt. Mint egy cuki szerelmespár. Olyan érzéssel adták elő a dalt, hogy öröm volt nézni és hallgatni. Aztán jött Luke és Ashton. Én Ashtont nem sokat hallottam énekelni, és itt is Luke énekelt többet, de nem értem miért bújik el a dobok mögött, mikor nagyon jó hangja van. Így ketten nagyon jók voltak!
- Rendben, köszönöm! Vivian Brunwin, maga következik!  - szólalt meg a tanár
Csendben felálltam a helyemről, megfogtam a gitáromat és odaültem a tábla előtti székre, ahol sajnos mindenki lát. Egyik rossz tulajdonságom közé tartozik a lámpaláz. Eddig bele sem gondoltam, csak mikor leültem a székre. Luke-a pillantottam, ő pedig egy amolyan "Ne parázz, menni fog!" fejet küldött felém. Hát, őszintén, nem nagyon nyugtatott meg. Vettem egy mély levegőt, és elkezdtem. Csak gitároztam és énekeltem. Elérkeztem ahhoz a bizonyos részhez. Kicsit beparáztam, de megcsináltam. Befejeztem. Nagyon megkönnyebbültem.
- Remek! Ügyes volt Vivian!
- Köszönöm tanár úr!
- Leülhet.
Mire leültem volna a helyemre megszólalt a csengő. Mindenki egy emberként indult meg a kijárat felé, mikor szólt a tanár.
- Házi feladatot most kivételes nem adok! Mehetnek! - és már ott sem voltunk
Mikor kiléptem az ajtón, szem elől vesztettem Luke-ot. Egész szünetben őt kerestem. Összefutottam Dorothyval.
- Nagyon jó voltál! - mondtuk szinte egyszerre, és megöleltük egymást
- Köszi!
- Köszi! Nem láttad Luke-ot?
- Nem bocsi!
- Akkor megyek és csengetés előtt megpróbálom előkeríteni!
- Oké! Órán talizunk!
Elindultam az udvar felé, mert ott még nem kerestem. Ott ült a padon egyedül.
- Hát te? Mit csinálsz itt egyedül? - kérdeztem
- Nem tudom! - mondta résre nyitott szájjal mosolyogva
- Csak azért jöttem - ültem le mellé - hogy megköszönjem!
- Már megint? - lökött meg egy kicsit a vállával
- Még mindig. - böktem vissza
- Ne nekem köszönd, hanem magadnak! Nem én gitároztam, hanem te!
- Csak szeretném, ha tudnád, hogy hálás vagyok! Nagyon szeretem az Amnesiát, de a gitár része nekem egy kicsit bonyolult.
- Hát akkor nagyon szívesen!
Volt még egy informatikám, egy törim, angolom, énekem és franciám. Nem tudom, hogy mi van most a tanárokkal, de egyik sem ad házit. Az órák után megbeszéltük Dorothyval, hogy együtt ebédelünk. Épp indultam volna az ebédlőbe, mikor megpillantottam Luke-ot véres orral és pár lilás folttal. Úgy tett, mintha nem vett volna észre, és elrohant mellettem.
- Luke! Állj már meg! - szaladtam utána
- Mi az? - kérdezte idegesen
- Mi történt?
- Semmi!

~ Luke szemszöge~

Éppen mentem volna ebédelni, mikor Josh utánam szólt.

- Hé Luke!

- Mi van? - fordultam meg

- Hogy van a csajod? - kérdezte egy cinikus mosoly kíséretében

- Vivian nem a csajom! 

- Mondok én neked valamit! Nem azért fáj annak a csajnak a hasa, mert eltalálta a labda! Hanem azért, mert túl erősen dugtad fel neki! 

- Mit mondtál? - léptem közelebb

- Jól hallottad! 

Hirtelen nagyon ideges lettem. Akaratom ellenére behúztam neki egyet. Sajnos ő is eltalálta az orromat, ami az ütés hatására elkezdett vérezni. 

- Maguk meg mit csinálnak itt? - kérdezte az igazgató

- Semmit! - mondta Josh

- Hát nekem nem úgy tűnik! Mondják csak el, hogy miért ütögetik egymást! 

- Csak volt egy kis vitánk! - válaszoltam

- Egy kicsi, mi?Na induljanak el nagyon gyorsan és kerüljék el egymást mert nem állok jót magamért! 

Az igazgató utasítására elmentünk. Én a mosdó felé vettem az irányt, hogy lemossam a vért az orrom alól. Mikor fordultam a mosdó felé, szembe jött velem Vivian, és el kezdett kérdezősködni.

~ Vivian szemszöge~

- Hát szerintem ez több, mint semmi! 

- Egy kicsi összekaptunk Joshsal. - mondta, miközben próbálta lemosni a vért.

- És min? - kérdeztem aggodalmasan

- Kérdezte, hogy hogy van a csajom - mármint hogy te - meg hogy... - itt egy kis szünetet tartott - hogy biztos azért fáj a hasad, mert én... én túl erősen nyomtam fel...neked! - elpirult

- Ekkora parasztot! - tettem csípőre  a kezem.

- Hát ja!

- És erre te?

- Megütöttem. De most ha nem gond inkább lemosnám magamról normálisan a vért, és leülnék kicsit.

- Oké, menj csak! És köszi, hogy megint megvédtél! 

Válaszul elvigyorodott. Otthagytam. Dorothy már az ebédlőben várt. Felvettük a kaját, leültünk és elmeséltem neki mindent. Evés után hazamentem, átöltöztem, és Dorothyval elmentünk Luke-hoz. Meg sosem voltam náluk. Csengettünk. Luke kinézett az ablakon, és az ajtóhoz sietett.

- Sziasztok! Gyertek be! - áll ki az ajtóból, helyet csinálva nekünk.

- Köszi! - mondta Dorothy és beléptünk.

Ez a ház nagyon szép! Nem nagy, de nagyon otthonos! 

- Hogy vagy? - kérdeztem

- Egész jól, köszi! 

- A többiek mikor jönnek? - érdeklődött Othy

- Mindjárt itt lesznek! 

Mire Luke ezt kimondta, újra csengettek.

- Megyek! - kiabálta

Az ajtóban Ashton és Michael állt. Luke felkapta a kulcsait s elindultunk. Szerencsére öt személyes Luke kocsija, így elfértünk. Beértünk a kórházba. Felmentünk a harmadik emeletre. Bekopogtunk.

- Tessék! - mondta Calum

Éppen az ágyon ült és evett, mikor belépett mindenki.

- Sziasztok! - csodálkozott el

- Hali! - mondta Dorothy

Mindenki körbeölelgette és kérdezgettünk egymástól.

- Tényleg, Vivian! Felvettétek? - kapott a fejéhez Cal

- Bocsi, de nem! Tudod, hogy annál a tanárnál nem lehet telefonozni! - mondtam

- Akkor azt mond el, hogy milyen voltál! 

- Nagyon jó! - vágta rá Dorothy

- Köszi Dorothy! - elpiultam

Ekkor betoppant az orvos, és közölte, hogy visit lesz, ezért egy pár percre menjünk ki. Kifáradtunk a szobából. Nem sokkal később megjelent két nővér is és bementek Calumhöz. Nem sokáig voltak bent. Miután kijöttek, közölték, hogy visszamehetünk. Betotyogtunk a szobába. 

- De kényelmetlen ez a köpeny vagy mi! - kiáltott fel Calum

- Pedig nagyon szexi! - mondta egyszerre Mikey és Luke

- Ha ennyire tetszik, akkor szívesen nektek adom! 

- De most komolyan! Ez alatt van valami? - nevetett Ashton

- Van.

- És mi? 

- Egy gatya. - mosolygott Calum - Luke! Vérzik az orrod! - kiáltott fel, ahogy Luke-ra pillantott

Luke gyorsan felpattant és a tükör elé futott. Megnyitotta a csapot és a vízzel lemosta a vért. 

- Mitől vérzik az orrod, Luke? - kérdezte Mikey

- Hosszú történet! - legyintett

Még maradtunk egy kicsit aztán elköszöntünk Calumtől és hazamentünk.  

Előzetes

Sziasztok!
Még most sem az új résszel jelentkezek, de nemsokára az is fent lesz!
Előszedtem a nagy videószerkesztő tehetségemet, és megszületett a blog előzetese. Hát első szerkesztésem...Nem tudom, hogy tetszik nektek :P Kérlek írjátok meg nekem, hogy milyen lett! ♥

https://www.youtube.com/watch?v=x5G80pbpDmg

Első dííj!!!!

Sziasztok! Most nem új résszel jövök, hanem a blogom első díjával! Most nagyon be vagyok zsongva! Nagyon nagyon szépen köszönöm Miss Edina-nak!!! <3

Szabályok: 
- Írd ki, hogy kitől van!
- Írj 11 dolgot magadról!
- Válaszolj 11 kérdésre!
- Írj 11 kérdést!
- Küldd tovább 11 embernek!

1. Imádok írni és olvasni!
2. Van egy húgom, aki nagyon idegesít! De néha elviselem (xdd)
3. Van egy legjobb barátnőm, akit nagyon imádok!!! <3
4. 13 éves vagyok. Egyesek szerint fiatal a blogoláshoz (de nem nagyon izgat, mert nem ezért csinálom, hogy mindenkinek jó legyen(na jó, azért szeretném, ha sok olvasóm lenne és szeretnék az írásaimat) )
5. Nemsokára igazolt focista leszek :3 Ja és kapus vagyok :D
6. Kedvenc színeim: Lila, citromsárga és rózsaszín.
7. 7.-es vagyok, és még fogalmam sincs, hogy hova menjek továbbtanulni :P
8. Imádok zenét hallgatni és énekelni ( csak nem tudok xd )
9. Utálom, ha valaki elkezd csúfolni valakit, mert azt hiszi, hogy ő sokkal jobb. Pedig nem! És azt is utálom, ha valaki ad valakinek egy gúnynevet, ami eléggé megszégyeníti :/
10. Nagyon hamar eltudja vonni a figyelmemet akármi! És mindent mindig körbemagyarázok, és akik ismernek ettől már a falra másznak :3 De ez van! Így kell engem szeretni! :)
11. Alapjában vicces személyiségnek tartom magam. Ha valakinek felvidulásra van szüksége, nyugodtan forduljon hozzám! ;)

Kérdések:

1. Ki a példaképed?
Hmm... Nem is tudom... Anyukám mindenképp!! És Luke is :3 Gondolhattok akármit, de az a fiú egy csoda♥

2. Szeretsz sportolni?
Igen, szeretek! :)

3. Miért kezdtél bele a blogolásba?
Mert összeállt a fejemben egy történet, és gondoltam megosztom a nagyvilággal. És mert ki szerettem volna próbálni, milyen érzés írni, és egy olyan blogot vezetni, aminek olvasói is vannak :3 (nem olyan sok, de haladunk... :D )

4. Szeretsz olvasni?
NAGYON!

5. Mi az a dolog, amit leginkább kedvelsz a blogolásban?
Hát semmiképp nem egy óráig itt görnyedni és bepötyögni! :) Mindent szeretek benne. De az ilyen HTML kódokat szeretek leginkább kipróbálni!

6. Szoktál blogokat olvasni?
Nyáron rengeteget olvastam. Most már kevesebbet, mert csak suliba járok, és kevesebb időm van rá.

7. Mi a kedvenc zenéd?
A 5 Seconds Of Summer összes dala, és Selena Gomez dalait is nagyon szeretem!

8. Irtózol valami élőlénytől?
Igazából félni nem félek egyiktől sem, de viszont undorodom a békáktól! Pfujj...

9. Mi az a dolog, amit a legszívesebben csinálsz a szabadidődben?
Rajzolgatok, olvasok, tévézek és a barátnőmmel beszélgetek, vagy találkozok :3

10. Kedvenc tantárgyad?
Rajz és tesi! Matekot egyenesen utálom. Meg a törit is. Meg sok mindent, de azért tanulok :)

11. Mióta blogolsz?
Ez egy jó kérdés... Volt egy Alkonyatos blogom, és ha jól emlékszem, akkor január közepe felé kezdhettem el írni, de azt inkább abbahagytam. És most van ez a blogom, úgyhogy közel 9 hónapja. :)


Az én kérdéseim: 
1. Mi a kedvenc ételed?
2. Szeretsz-e iskolába járni? Ha igen miért? És, ha nem, miért?
3. Miért pont a blogod főszereplőjét választottad főhősnek?
4. Mi a kedvenc bandád?
5. Mennyi időt töltesz naponta a gép előtt?
6. Van kedvenc sportod?
7. Mitől félsz a legjobban?
8. Mi szeretnél lenni, ha felnősz?
9. Szoktál szerkesztgetni képeket, vagy ilyesmit?
10. Mennyire vagy babonás?
11. Mi a kedvenc filmed/sorozatod?


És végül, akiknek küldeném:

Nagy Liliána
Banga Evelin
Papp Tünde
Kazi Dó
Cat L. Loud

Chapter two

Sziasztok! Nagy elmaradás után, meghoztam a 2-ik részt! Remélem még nem felejtettétek el a blogot, és olvassátok! :) Mint láthatjátok, most már fel lehet iratkozni. Nagyon örülnék neki, ha megtennétek nekem! Na, de akkor következzen a rész! Jó olvasást! xx

A lábát nyújtotta utána, amikor megcsúszott a füvön és a kezére huppant.
- Úristen Cal! Jól vagy? - szaladtam oda hozzá
- Jól, csak eléggé fáj a kezem!
- Tudod mozgatni?
- Áúú! Hát nem igazán!
- Akkor hívok egy mentőt! - Calum ha akarta se tudta volna megakadályozni
A mentősök hamar ide is értek.
- Elnézést! Én nem mehetnék vele? - kérdeztem a sofőrt
- Sajnálom, de nem vihetjük magunkkal! - mondta
Alig mondta el a mondanivalóját, már nyomta is a gázt, és szirénázva elhajtottak. Mindenféleképpen be akartam menni Calum-höz. A jogosítványom az megvan, de kocsim nincs hozzá. Eszembe jutott, hogy Luke-nak viszont van.Gyorsan felhívtam.
- Szia Viv! Mi újság? - szólt bele
- Szia! Idetudnál jönni Calumákhez autóval?
- Igen, de miért?
- Csak gyere! És kérlek siess!
- Oké! - és azzal letette
Gyorsan összeszedtem a kottáimat és a gitárom s a kapu előtt vártam Luke-ot. Hamar megérkezett. Beszálltam mellé.
- Mi történt? - kérdezte meglepetten.
- Kérlek vigyél haza és az úton elmesélem.
- Rendben.
Mivel Luke tudta, hogy hol lakom, nem kellett navigálnom.
- Szóval?
- Hát az van, hogy Calum kórházban van.
- Mi? Miért?
- Fociztunk, elcsúszott és eltört a keze. Hívtam hozzá mentőt, de nem engedték, hogy vele menjek.
- Értem. Akkor leteszed a cuccaidat és megyünk a kórházba?
- Igen.
- Na meg is érkeztünk.
- Bejössz?
- Ha nem gond?
- Dehogyis! - mondtam az autóból kiszállva
Elővettem a kulcsomat és kinyitottam az ajtót.
- Szia nagyi! -  köszöntem az éppen tévét néző személynek
- Jó napot! - tett ugyanígy Luke
- Sziasztok!
- Figyelj nagyi! Az egyik barátom kórházba került, és bemennénk hozzá Luke-kal, ha nem gond!
- Rendben, de vigyázzatok magatokra!
- Oké!
- Ja és vigyetek a barátotoknak egy kis sütit! - a konyhába vette az irányt, és a hűtőből kivett egy kis dobozt majd a kezembe nyomta. Az asztalon volt a tál, amin szintén süti volt. Felvettem és Luke elé tartottam.
- Kóstold meg!
Luke elvett egy darabot és megette.
- Köszi! Finom! - mosolygott
- Nincs mit! - tettem le a gitárt és a mappát amiben a kottáim lapultak - Akkor indulhatunk?
- Igen! Viszlát! - köszönt el Luke
- Sziasztok!
Beültünk a kocsiba és már indultunk is.
- Semmi közöm hozzá, de hol van anyukád meg apukád?
- Hosszú sztori! - mondtam lehangoltan
- Akkor nem firtatom!
- Köszönöm!
Kis idő múlva megszólalt.
- Gondolom magadat okolod, és tök feleslegesen!
- Miért, kit okoljak?
- Senkit! Ez véletlen baleset volt! Nem tehetsz róla!
- Dehogynem! Ha nem kérem, hogy focizzon velem, akkor nem rúgom félre a labdát és nem töri el a kezét!
- Ugyan már Viv! Feleslegesen gyötröd magad ezzel! Calum is azt mondaná, hogy nem te vagy a hibás!
- Majd még erre visszatérünk.- mondtam a kórházat megpillantván
Kiszálltunk a kocsiból és besiettünk az épületbe.
- jó napot kívánok! Ha minden igaz van itt egy Calum Hood nevű beteg. - szóltam a pultnál ülő fiatal hölgynek
- Jó napot! Igen van! - válaszolt a gépjéről felpillantva
- Meg tudná nekem mondani, hogy hol?
- A B épület 1. emeletén fogják műteni.
- Köszönöm szépen! - azzal el is tűntem
Luke-kal átmentünk a B épületbe és ott az 1. emeletre. Ott érdeklődtünk Calumről, és megtudtuk, hogy most vitték be a műtőbe és kb. 3 óra hossza, mire megműtik. Ha minden jól megy másfél hét után hazajöhet. Apró porcokra tört a könyökcsontja. Gyógytornára is kell majd járnia. Luke és én leültünk egy kétszemélyes kis fotel szerűségbe és ott vártuk a műtét végét. Szótlanul meredtünk a műtőszoba előtt. Egy óra elteltével már nagyon álmos voltam. Észre se vettem és elszenderedtem.Akaratom ellenére Luke vállára hajtottam a fejem, s úgy aludtam. Luke hangjára ébredtem.
- Viv! Kelj fel! Kihozták Calumöt!
- És hova? - kérdeztem kómás fejjel
- Az A épületben van a 3. emeleten ha jól hallottam.
- Akkor menjünk! - álltam fel
Gondolom az orvosok lifttel vitték fel Calt a szobájába, mert a lépcsőn kicsit meredek lett volna. Mi a lépcsőn szaladtunk fel a harmadikra. Épp akkor vitték be a 735-ös szobába, mikor mi felértünk a lépcsőn. Megvártam míg kijön az orvos, és megkérdeztem tőle, hogy:
- Elnézést doktor úr! Hogy sikerült a műtét? - Luke odaállt mellém.
- Maga Vivian?
- Igen és vagyok az!
- Nos, nincs miért aggódniuk! A műtét remekül sikerült. Mivel altatással végeztük a beavatkozást ezért még mindig alszik, és egy ideig aludni is fog. A szülei jó lenne, ha bejönnének, hogy aláírjanak néhány papírt. És gondolom, hogy itt maradnak vele, ezért kérem, ha felébredne mindenképpen szóljanak nekem!
- Természetesen! Köszönjük szépen! - szólalt meg Luke
Az orvos elment.
Odamentünk az átlátszó ablakhoz és néztük Calumöt ahogy alszik. Körülbelül 10 percig ott álltunk , majd leültem a hátunk mögött lévő négy szék egyikére. Luke hátrafordult és azt mondta:
- Ne gyötörd magad!
- Bűntudatom van!
- Ugyan miért?
- Ez az egész miattam van!
Leült mellém. Lassan a combomra tette a kezét s megpróbált lelket önteni belém.
- Na idefigyelj Vivian! Utoljára mondom el, hogy te nem tehetsz semmiről! Puszta véletlen volt, ez az egész. Calum tutira nem haragszik rád mert tudja, hogy véletlen történt és nem te vagy a hibás! Meg fog gyógyulni! Hiszel nekem?
- Azt hiszem igen! Köszönöm! - be kellett látnom, hogy végülis nem én buktattam ki és nem én törtem el a kezét. Meg fog gyógyulni és ez a lényeg!
- Szívesen!
Szerintem Luke nem számított a lépésemre. Hirtelen megöleltem. Belefúrtam a fejemet a mellkasába s így ölelkeztünk. Miután ezt abbahagytuk a fejemet újra Luke vállára hajtottam (csak most öntudatosan) s bámultam a szoba ablakát, ahol Calum aludt.
- Nézd! - emeltem meg a fejem - Mintha ébredezne!
- Gyere! állt fel Luke
Szóltunk a nővérnek, hogy szóljon az orvosnak Calum ébredezéséről. Az orvos jött és feltett Calumnek néhány kérdést az állapotával kapcsolatban. Miután elment az orvos bemehettünk hozzá.
- Sziasztok! - mosolygott
- Hogy vagy haver? - kérdezte Luke
- Jól! - mondta - Anyáék?
- Szóltunk nekik. Nemsokára itt lesznek! - mondtam
- Köszi! Na, és meddig voltam a műtőben?
- Alig 3 óráig- mondtam és letettem a sütit egy kis asztalra
- Értem! Köszi a sütit!
- Lemegyek az anyukádék elé, mert azt mondták, hogy mostanra itt lesznek. - szólt Luke
- Rendben! - mondta Calum
Luke elment.
- Haragszol?
- Mi?
- Haragszol rám?
- Nem! Miért haragudnék? - kérdezte értetlenül - Ugye nem magad okolod Vivian?
- Nem! Szerintem a szomszéd a hibás!
- Jajj ne már Viv! Már hogy lenne a te hibád? te gáncsoltál ki? Tudtommal nem, úgyhogy kérlek ne hibáztasd magad! Gondolom Luke ezeket már elmondta, mert ismerem, és szeretném, ha elhinnéd, mert így van! - itt szünetet tartott majd folytatta - És köszi, hogy...hogy szóltál a mentősöknek és hogy bejöttetek hozzám!
- Ugyan már! Igazán nincs mit!
- De akkor ugye nem hibáztatod magad?
- Nem!
- Biztos?
- Igen, biztos!
- Akkor jó! Na gyere ide! - nyújtotta a kezét ; odaléptem hozzá és megöleltem.
Ekkor hallottam valami furcsa hangot.
- Ez mi volt?
- A hasam. Éhes vagyok! - vigyorgott
- Pedig szerintem még nem ehetsz!
- Hát pedig nem bánnám! - folytatta a nevetést
- Elhiszem! - tettem ugyanúgy én is
- És bocsi, hogy nem tudjuk befejezni a gitár leckét! - lesütötte a fejét
- Ugyan már! Az a lényeg, hogy meggyógyulj! Erre koncentrálj, rendben?
- Oké! De majd egy videót kérek!
- Nem ígérek semmit, mert nem szeretem ha videóznak, vagy fényképeznek! És Mr.Barnes sem.
- Igaz!
Ekkor betoppantak Calum szülei és nővére.
Akkor én megyek! Holnap is jövünk! Szia!
- Kösz, szia! - mondta Cal
- Luke a kocsinál vár! - mosolygott Mali
- Köszi! Viszlát, sziasztok!
Elköszöntem és lesiettem Luke-hoz
- Mehetünk?
- Igen! - beszálltunk a kocsiba és elindultunk - Megkérhetnélek, hogy azt az ujjrendcserét mutasd meg még egyszer?
- Persze! - elnevette magát és ha jól láttam egy kicsit el is pirult
 Egy kis kocsikázás után megérkeztünk.
- Köszi, hogy elhoztál! - mondtam, az övet babrálva. Végül sikerült kikapcsolni.
- Nincs mit! Jó éjt! - mondta az autóból engem nézve, ahogy épp megyek fel a lépcsőn
- Neked is! - fordultam e mondat erejéig hátra. Mire visszafordultam Luke el is ment. Beléptem az ajtón és szembetalálkoztam a falon csüngő órával. Rápillantván a tárgyra 11:00 volt. Mivel holnap suli, ezért minél hamarabb ágyban szeretnék lenni. Úgy döntöttem, hogy reggel zuhanyzom le, mivel reggel több időm lesz. Átvettem a pizsamámat és 2 perc múlva már aludtam is.